Ezzel például a két bárányhimlő oltás közt 6 hónap is eltelhet, az sem probléma. Példák a szakmai javaslatból: Ha a gyermek a 12. hónapot betöltötte: PCV13. Erre az időpontra előrehozható a VZV-1 oltás, valamint az MMR oltás. Ebben az esetben 15 hónapos korban nem szükséges tanácsadásra jönni. A következő oltási időpont 18 hó: DTPa+IPV+Hib és VZV-2 Ha a gyermek a 13. hónapot betöltötte: VZV-1, + előrehozható az MMR oltás. Következő oltási időpont 18 hónaposan DTPa+IPV+Hib és VZV-2 Ha a gyermek a 15. hónapot betöltötte: MMR (ha korábban nem kapta meg). Előrehozható a VZV-2 és a DTPa+IPV+Hib oltás. Ebben az esetben 18 hónapos korban oltás nem történik. Ha a gyermek a 16. hónapot betöltötte: VZV-2 és mellé előrehozható a DTPa+IPV+Hib oltás. Ha a gyermek a 18. hónapot betöltötte: DTPa+IPV+Hib oltás. (ha korábban nem kapta meg) Az ajánlott oltások (MenB-3, MenC-3) a kötelező oltási alkalmakkal egyidőben folytathatók. Egyszerre maximum 4 védőoltás beadása ajánlott. Az élővírus víkcinát felkarba bőr alá, nem élővírust izomba (3 év alatt vagy nagyon vékony gyermek esetén comb izomba) adunk be.
6 éves, tehát nagyjából iskoláskorig a szülőnek kell figyelnie arra, hogy a szükséges oltásokat a gyermeke folyamatosan megkapja. Természetesen a háziorvosok és a védőnők is figyelnek arra, hogy minden gyermek oltva legyen és figyelmeztetik a feledékeny szülőket az esedékes oltásokra. Iskoláskorban úgynevezett "kampányoltások" vannak. Ez tulajdonképpen csak annyit jelent, hogy egy időben, egyszerre oltják be a gyerekeket, így biztosítva számukra a megfelelő védettséget. 6. és 7. osztályban az iskolaorvos adja be az oltási naptár szerint aktuálisan szükséges oltásokat. KÖTELEZŐ VAGY AJÁNLOTT? Az adott ország járványügyi és egészségügyi helyzete, illetve más országok tapasztalatai alapján határozzák meg a szakemberek, hogy az elérhető védőoltások közül melyek kerüljenek be a kötelező oltási sorba. A magyar oltási naptárban például legutóbb 2019 szeptemberében történt változás, ugyanis ekkor vezették be hazánkban kötelezőként a bárányhimlő (varicella) elleni oltást. Az oltás bevezetését a nagyszámú hazai megbetegedés, valamint a fertőzés potenciálisan súlyos szövődményei indokolták.
Háziorvos gyermekorvos, NagymarosKÖTELEZŐ OLTÁSOK A gyermekek oltását ún. oltási naptár alapján végezzük. Magyarországon a következő oltási rend van érvényben 2019. augusztus 2-tól: 0-4 hetes korban: BCG (szülészeti intézményben) 2 hónapos korban: DPTa-IPV-HiB+PCV13 3 hónapos korban: DPTa-IPV-HiB 4 hónapos korban: DPTa-IPV-HiB+PCV13 12 hónapos korban: PCV13 13 hónapos korban: VZV (2018. Július 31. -e után születetteknek) 15 hónapos korban: MMR 16 hónapos korban: VZV (2018. -e után születetteknek) 18 hónapos korban: DPTa-IPV-HiB 6 éves korban: DPTa-IPV 11 éves korban: MMR, dTap (iskolai kampányoltás) 12 éves korban: Hepatitis B (iskolai kampányoltás) BCG: A BCG (Bacillus Calmette-Guérin) elleni oltást 6 hetes korukig adjuk az újszülötteknek, a felkar bőrébe. A védőoltás a gyerekkori tuberkulózis (tbc, tüdőgümőkór) ellen nyújt védettséget. Az oltás helyén átmeneti duzzanat, bőrpír léphet fel. Néha gennyes váladék ürül az oltás helyéről. DPTa: A DTPa - IPV a torokgyík, a szamárköhögés, a tetanusz és a járványos gyermekbénulás elleni sorozat oltás.
Ha nagyobb kisgyermek kerül hozzánk oltatlanul vagy hiányosan oltottan, ha például 6 éves, akkor nála 4-6 hetes időközzel diftéria-tetanusz-Forte vakcinával kell oltani és 1 év múlva egyszer ugyanezzel megismételni. Fenti oltáspótlásokkal egyidejűleg Sabin-vakcinát is kell adni. Azokat a fiatalokat kanyaró elleni aktív védőoltásban kell részesíteni, akiknél óvodai, általános és középiskolai, esetleg egyetemi felvételük előtt az oltási dokumentációból az derül ki, hogy akkor, amikor kellett volna, kanyaróoltást nem kaptak és személy szerint náluk az oltásnak ellenjavallata nincs. Ugyancsak ellenőrizni kell az óvodától kezdve a fent említett különböző közösségekbe való felvételt megelőzően a rubeóla és mumpsz elleni oltás megtörténtét is, és az elmaradt oltásokat MMR-vakcinával pótolni kell. Itt hívom fel a lakosság - szülők és a fiatalok - figyelmét arra, hogy az oltási dokumentációkat gondosan meg kell őrizni. Az oltási dokumentáció személyre szóló irat, közösség vagy iskola nem veheti el, mindig a szülő vagy idősebb korban a fiatal kell hogy megőrizze, hogy orvos kérésére bármikor bemutatható legyen.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ statisztikája szerint tavaly 24 ezer bárányhimlős fertőzést jelentettek, míg 2017-ben 33 ezret, 2016-ban 38 ezret, 2015-ben 42 ezret, 2014-ben pedig 29 ezret. Ráadásul ezek a számok a valóságban jóval magasabbak lehetnek. "A bárányhimlő a hazánkban leggyakrabban előforduló bejelentendő fertőző betegség, tényleges esetszáma a duplája lehet az évente jelentett 35–40 ezres nagyságrendnek. Erre az utal, hogy az epidemiológiai adatok szerint az emberek minimum 90 százaléka felnőttkorára átesik a fertőzésen" – mondja dr. Ferenci Tamás biostatisztikus. A statisztikai eltérés elsősorban nem orvosi hanyagságból adódik, hanem egyszerűen abból, hogy a többgyerekes szülők második gyereküket már nem feltétlenül cipelik el e betegség miatt a rendelőbe. "Gyakori élethelyzet, hogy amikor egy családban az első gyerek bárányhimlős lesz, elmennek vele orvoshoz, aki ellátja őket tanácsokkal, a fertőzést pedig jelenti. Viszont amikor pár nappal később testvére is bárányhimlős lesz, vele – ha betegsége egyébként eseménytelenül zajlik – már nem futnak plusz kört, hiszen tanácsokkal el vannak látva, sokkal többet pedig úgysem tehet az orvos" – magyarázza a biostatisztikus.
A GYERMEKKORI VÉDŐOLTÁSOK MEGHATÁROZÓAK Szülőként mindannyian tapasztaljuk, hogy közösségbe kerülés után a gyerekeink eleinte gyakrabban betegszenek meg. Látjuk, hogy milyen gyorsan tud terjedni egy-egy fertőzés a bölcsiben, oviban, iskolában. Gondoljunk csak az őszi-téli légúti betegségekre vagy a nem ritka hányós-hasmenős vírusfertőzésekre. A közösségben könnyen járványt okozó fertőzések miatt nagyon fontos, hogy a védőoltással megelőzhető betegségek ellen lehetőség szerint minden gyerek oltva legyen, mielőtt közösségbe kerül. A védőoltások beadását célszerű úgy időzíteni, hogy az egyén védetté váljon, mielőtt megnő az esélye az adott kórokozóval való találkozásra. VÉDŐOLTÁSOK, KAMPÁNYOLTÁSOK A kötelező védőoltások rendjét Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi Központ évente megjelenő módszertani levele határozza meg. A kötelező védőoltások előírt ütemezését az úgynevezett oltási naptár tartalmazza. A kötelező oltások beadása a gyermek háziorvosának, később az iskolaorvosnak a feladata.
A nem kötelező oltás ütemezéséről, beadásának időpontjáról, ismétléséről a választott házi gyermekorvos adja meg a szükséges felvilágosítást. A védőnő feladata a kötelező oltások megtörténtének ellenőrzése és jelentése az ÁNTSZ felé.
2. Készítsd fel gyermekedet is az oltásra! Bármilyen kicsi a gyermeked, hidd el, érdemes megbeszélni vele is a várható eseményt. Mond el neki hová mentek, miért, mi fog történni, mit érzel te magad, stb. Megnyugtathatod, hogy végig ott leszel vele, az orvos pedig ügyesen teszi a dolgát, alig fogja megérezni a szúrást. Aztán azt is elmesélheted neki, hogy te mit éltél át gyermekkorodban az oltások kapcsán. 3. Az oltások előtt általában súly-, és hosszmérés is történik, ezért vigyél magaddal pelenkát (textilt és eldobhatót is, valamint popsitörlő kendőt is), valamint egy puha kis takarót, amibe az oltás után azonnal be tudod bugyolálni a kicsit. Ilyenkor azonban a legfontosabb az ölelésed, hogy azonnal magadhoz szorítsd gyermeked! 4. Gyermekedet mindenképpen célszerű, praktikus kisruhákba öltöztesd, hogy minél könnyebb legyen azt levenni róla, és ráadni majd az oltás után. Mindenki dolgát megkönnyíted ezzel, hiszen egyszerűbb, gyorsabb lesz az öltöztetés. Ha lehet (és az idő is – vagy a váróterem hőmérséklete is - megengedi), akkor a ruhák egy részét már a váróteremben vedd le a babádról.
Főoldal Védőoltások Kötelező védőoltások Folyamatos oltások gyermekkorban Védőoltás 0-4 hét 2 hónap 3 hónap 4 hónap 6 hónap 12 hónap 13 hónap 15 hónap 16 hónap 18 hónap 6 év BCG DTaP+IPV+HIB PCV MMR DTaP+IPV Bárányhimlő BCG OLTÁS Elsőként beadandó védőoltás az egy éves kor alatti tuberculósis legsúlyosabb formája ellen alakít ki védettséget. Az újszülött megszületése után az újszülött osztályon kapja meg a bal felkar bőrébe. Ha erre valamilyen ok miatt nem kerül sor, lehetőség szerint minél korábbi életkorban, de legkésőbb 1 éves korig szükséges beadni. Az oltás helyén hetek múlva duzzanat, pír léphet fel, esetenként akár nedvező elváltozás alakulhat ki. Ez spontán gyógyul. DTaP-IPV-HIB OLTÁS Torokgyík, Szamárköhögés, Tetanusz, Járványos gyermekbénulás, Hemophilus Influezae B típusa elleni oltás. Kombinált oltóanyag, az első oltást 2 hónapos korban kapják a csecsemők. 1 éves kor alatt még két adagra van szükség, míg a második életév betöltése előtt egyszer kapnak emlékeztető oltást. 6 éves gyermekek Hib komponens nélkül, 11 évesen diphtéria, tetatusz, pertusszisz emlékeztető oltást kapnak.
Például a 2015–2017-es adatok szerint 15 hónapos kor alatt évente 2 ezer érintettről beszélhetünk. Másrészt a teljes védelmet a második oltás akkor is kialakítja, ha az első esetleg hatástalan lenne az anyai ellenanyagok miatt. Az indokok közt szerepel az is, hogy a bárányhimlő elleni vakcina 10 európai ország oltási naptárában is 13 hónapos, vagy annál fiatalabb korban szerepel. Ezt azonban ebben a formában nem erősíti meg az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ nyilvántartása. Valóban van 10 ország, amelyről elmondható, hogy 13 hónapos kortól (vagy annál korábbi időponttól) javasolják a bárányhimlő elleni oltást, viszont szó sincs arról, hogy konkrétan a 13 hónapos korhoz kötnék az ajánlást. Ehelyett jellemzően egy 3-4 hónapos időszakot javasolnak arra, hogy a kicsik megkapják az első dózist. Persze az országok többségében a bárányhimlő elleni oltás nem is kötelező – ezt csak az olaszok és a lettek írják elő –, így annak oltási rendbe illesztéséért nem az állam vállalja a felelősséget.