Halotti Beszéd És Könyörgés
1200)Jenkins, Alan Kérjen fordítást! Ön itt és most kérheti, hogy valaki fordítsa le Önnek (és a világnak) ezt a művet is egy másik nyelvre. Mi eltároljuk a kérését és megmutatjuk mindenkinek, hátha valaki vágyat érez majd, hogy teljesítse azt. De nem ígérhetünk semmit sem... Ha megadja az e-mail címét is, akkor azonnal értesítést küldünk Önnek, amint elkészült a fordítás. NyelvKérések+1Albán– Belarusz– Bolgár– Katalán– Cseh– Dán– Német1 Görög– Eszperantó1 Spanyol1 Észt– Finn– Francia– Ír– Galego– Ógörög– Horvát– Örmény– Izlandi– Olasz– Latin– Luxemburgi– Litván– Lett– Macedon– Máltai– Holland– Norvég– Provanszál– Lengyel– Portugál– Román– Orosz– Szlovák– Szlovén– Szerb– Svéd– Török– Ukrán– Jiddis– Kérek egy e-mailt, amikor elkészül a fordítás:
Tétel
A viszonylag tökéletes gondolati és formai koncepció, amely a halál megmásíthatatlan tényének szemlélésével kezdődik, és a mennyország ígéretével fejeződik be, e tekintetben ugyan híven követi a latin eredetit, de az indító és a végső képek közt a magyar szövegalkotónak a latin eredetitől való nagyon jelentékeny eltérései a szöveg tartalmi felépítésén mindvégig uralkodó, a szövegrészek logikai és nyelvi kapcsolatát érző és értő, az önálló magyar szövegszerkesztésben is igen jártas átültető tevékenységére vallanak" (Benkő 1980, 360). A Halotti beszéd stílusa összefoglalóan így jellemezhető: "itt egy olyan tudatosan formált, igényességre, hatásosságra, szépségre törekvő nyelviséggel van dolgunk, amely az akkori idők nyelvi-stiláris ismereteit és anyanyelven megvalósítható lehetőségeit feltűnően magas színvonalon tükrözteti" A szerző különös figyelmet fordított az élőszóban elmondás akusztikai hatásának, hangzatosságának minél jobb érvényesítésére (Benkő 1980, 382). Ez a nyelvi és stiláris igényesség természetesen nemcsak a magyar szöveget jellemzi, hanem a mintaként szolgáló latin Sermót is, amint ezt Balázs János – Benkő Loránddal egy időben – ugyancsak meggyőzően bizonyította (Balázs 1980).
Szövege
És az[on] gyümölcsnek oly keserű vala leve, hogy torkukat megszaggatja vala. mind magának, mind az egész emberi nemnek halált evett. Nem csupán magának de mind[en] ő fajának halált evék. Egyedül ő vétkezett akkor, testvéreim; vajha egyedül magának elég lett volna ezt a veszedelmet elszenvednie. De amit Ezékiel próféta által mond nekünk az Úr, gondoljuk meg, testvéreim: "Az atyák ették meg akkoron – úgymond – a savanyú szőlőt, de csak a fiak foga vásik meg belé" (Ezékiel 18, 2). Látjátok, testvéreim, naponként szemetekkel, hogy naponként megvásik belé a fogunk, midőn naponként a halál keserűségével kesergettetünk. A Paradicsom volt, testvéreim, a mi szállásunk, nem ez a verem, de az első szülőnknek a parancsolat-áthágása érdemelte ki számunkra ezt a szállá, testvéreim, kiűzettünk ama gyönyörűséges házból, és az ördög markába estünk, aki sok időn keresztül a hatalma alatt is tartott minket. Végtére a könyörületes Úr megemlékezett arról, hogy por vagyunk. Leszállott a mennyből a földre, és a sok időn át elveszett embert kereste és megtalálta, kit az ő drágalátos vérével meg is váltott, és így örvendezve visszavezette őt oda, ahonnan először kiűzte.
Témája
A Halotti beszédből az első, hét sornyi részletet Pray (ejtsd: praj) György, a kiváló jezsuita történész tette közzé 1770-ben, a Ráskai Lea-féle magyar nyelvű Margit-legenda első kiadásában, a két nyelvemlék közti két évszázadnyi korkülönbség érzékeltetésére (Pray 1770, 249). Még ebben az évben átadta a beszéd teljes szövegét rendtársának, Sajnovics János csillagásznak, aki éppen a magyar és a lapp nyelv rokonságát demonstrálta Koppenhágában, a dán királyi tudós társaságban (Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapporum idem esse, Hafniae, 1770). Kapóra jött Sajnovicsnak a nyelv változását dokumentáló ősi magyar szöveg. A Demonstratio második, nagyszombati kiadását rögtön ki is egészítette a mű betű szerinti átiratával, az ugyancsak rendtárs Faludi Ferenc olvasatával, s – a magyarul nem tudók számára – a szöveg latin fordításával (Sajnovics 1994, D4-D8). A Könyörgésről és a Halotti Beszédet követő latin sermóról nem tudott. Manapság bizonytalankodva emlegetik, a műfajában felülmúlhatatlan Ó-magyar olvasókönyv pedig határozottan kijelenti, hogy "a Pray-kódex és a Halotti beszéd felfedezőjének Schier Xistus Ágoston-rendi szerzetest (†1772) kell tartanunk, ki a kódexet és bebizonyíthatólag nyelvemlékünket is első ismertetőjénél, Pray Györgynél előbb ismerte" (Jakubovich–Pais 1929, 68).
Halotti beszéd és könyörgés - Wikiwand
A Halotti beszéd a magyar nyelvű prédikáció-irodalom egyetlen olyan emléke, melyet többé-kevésbé abban a formában jegyeztek le, ahogy elhangzott, illetve úgy olvasták fel (mondták el), amint rögzítették. A Halotti beszédből az első, hét sornyi részletet Pray György tette közzé 1770-ben, a Ráskai Lea-féle magyar nyelvű Margit-legenda első kiadásában, a két nyelvemlék közti két évszázadnyi korkülönbség érzékeltetésére. Még ebben az évben átadta a beszéd teljes szövegét Sajnovics János jezsuita csillagásznak, aki éppen a magyar és a lapp nyelv rokonságát demonstrálta Koppenhágában, a dán királyi tudós társaságban. Nagyon kapóra jött számára a nyelv változását dokumentáló ősi magyar szöveg. A Demonstratio második, nagyszombati kiadását rögtön ki is egészítette a mű betű szerinti átiratával, a rendtárs Faludi Ferenc olvasatával, s – a magyarul nem tudók számára – a szöveg latin fordításával (Sajnovics 1770-1771/1994, D4-D8). A Könyörgésről és a Halotti beszédet követő latin sermóról nem tudott.
A Halotti beszéd és könyörgés, legkorábbi összefüggő magyar nyelvű szövegemlékünk a temetési szertartás végén, annak függelékében olvasható egy valamivel bővebb, latin nyelvű temetési beszéd kíséretében, a kódex 136. levelén. A kézirategyüttes – több más, szertartástani és egyházjogi szöveg (például a Könyves Kálmán kori esztergomi zsinati határozatok) mellett – egyetlen fennmaradt középkori évkönyvünket, az Annales Posonienses-t is tartalmazza, amely a 997 és 1203 közötti magyar történelemre vonatkozó, sok esetben csak innen ismert tudósítások forrása. Az államalapítás korának becses adatai közé tartozik többek között Géza fejedelem halálának, István király megkoronázásának és Gellért püspökké szentelésének az évszáma. A kódexben a hazai könyvfestészet salzburgi hatást mutató korai emléke, öt színezett tollrajz is látható, amely Krisztus kereszthalálát, sírba tételét, feltámadását és megdicsőülését jeleníti meg. A kézirat zenetörténeti szempontból is fontos mint a középkori "magyar notáció" és a vonalrendszeres reformkottaírás hazai alkalmazásának egyik legkorábbi darabja.
- Halotti beszéd és könyörgés vers
- Halotti beszéd és könyörgés (elemzés) – Jegyzetek
- Tabletta beadása macskának - Csacska Macska
Pray György jezsuita történész Pray-kódex: felvidéki bencés kolostor a 13. századtól Pozsonyban volt pergamen lapok Halotti Beszéd és Könyörgés Első összefüggő magyar nyelvemlékünk A Pray-kódex 154. levelén olvasható szerzője ismeretlen 2 rész: prédikáció (a halott búcsúztatása) és egy ima (könyörgés) Témája az első emberpár bukása, felszólítás az imádságra dunántúli nyelvjárás A nyelvállapota szerint a 12. század közepére datálható, III. Béla korára Helyesírása nem kancelláriai, hanem egyéni kezdeményezésű Ezt a prédikációs formát általánosan használták a középkorban Közvetlenül a Halotti Beszéd után van is egy latin halotti elmélkedés, amely hasonló a magyar nyelvemlékhez. Mintául is szolgálhatott a Halotti Beszédet fogalmazó bencés szerzetesnek. Alapgondolatuk ugyanaz, kidolgozásuk rokon. A Halotti Beszéd szövege betű szerint a következő: Latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc. ysa pur es chomuv uogmuc. Menyi milostben terumteve eleve miv isemucut adamut. es odutta vola neki paradisumut hazoa.