Idén is elképesztő showműsorral várja a nézőket a Petőfi Zenei Díjátadó! A fellépők személye még meglepetés, a díj várományosainak listáját már bejelentették a szervezők.
A Tisza-parti... 2022-02-15 12:30 Édesburgonya-krémleves kókusztejjelGyorsan összedobható, szuper krémes édesburgonya-krémleves receptet ajánlunk a figyelmetekbe, ami ráadásul teljesen tejmentes is. Egész évben elkészít... 2022-02-14 12:00 A Kosnak szabadnapokra van szükségeLehet, hogy ma különösen kalandvágyónak érezheti magát. Ezért előfordulhat, hogy összeszedi a családját, bepattannak az autóba és elindulnak a hegyek... 2022-02-14 08:12 Tóth Evelin és Maria Mazzotta a MüpábanKét énekesnő lép színpadra a Müpa Dupla W című világzenei sorozatában február 18-án. Tóth Evelin Ewiwa! nevű formációjával zenél, mellette az olasz Ma... 2022-02-13 21:48 A szexfüggőségre utaló jelekA szex ugyanúgy tehet függővé bárkit, mint az illegális drogok, az orvos által felírt gyógyszerek vagy az alkohol és a cigaretta. 2015-01-14 16:05 Amikor nekünk, nőknek nem jó a szexÉletünk során megannyi minden lehet részünk, viszont több mint valószínű, hogy nem tudjuk megkerülni a szexet, de hát ugye miért is tennénk.
Az örökség a gyerekeké. Sequestrum neki. – Meg kell a »máskéntet« próbálni – vegyült bele egy másik hang, a bárónéé. – A dolog menni fog. A főhadnagy derék ember, nem fog nehézségeket csinálni. – Mit derék ember! – rikácsolta az előbbi női hang. – Minden főhadnagy egyforma, mind flasztertretter. Ismerem őket. Elég főhadnaggyal volt dolgom. Egy közös zsákba kellene őket varrni és behajítani az Ipolyba. – Oh, tante, tante, ő oly szépen, nemesen viselte magát! – védelmezte egy csengő szózat. – Nem igaz, mama? A főhadnagynak minden vére megbizsergett. Ez a Mária szava volt. – Valóban Málika – bizonyítá a báróné. – A főhadnagy engem is bámulatba ejtett, hogy szinte hinni kezdtem a beszédeket, amiket Gottfried a parasztoknak tart, hogy az emberek egyenlők… – Paperlapap – ellenkezett a siket tante (mert csak az lehetett). – Ösmerem a dörgést, honnan jön. Azt hiszed, hogy a tante már öreg, nem lát semmit, hogy a tante együgyű, ki nem talál semmit. Láttam a hadnagyodat, ma chére, a temetésen. Azt hiszed, nem tudtam, hogy kicsoda, az nem a kíváncsiság volt, hanem a vizsgálóbíró ravaszsága.
A második kislemez, a Love Story országos rádiójátszást ért el. 2015 novemberében megalakítja a Leander Kills zenekart, mellyel 2016 márciusában kiadja a Túlélő című albumot, mely az eladási lista élén nyitott, majd országos turnéra indulnak és a legnagyobb nyári fesztiválokra is eljutnak. zenekar dalai? :?? 1. Álarc? :?? 2. Égjen minden el? :?? hónapja nem láttalak? :?? napom maradt? :?? 5. Élet? :?? van? :?? 7. Fájdalom elvitelre 3:498. Fényév távolság? :?? elmész? :?? 10. Híd egyedül könyvek? :?? dár? :?? szól harang erelmetlen dal eresd Bennem leszel a párom 3:5218. Túlélő folyjon? :?? gyetek kórházba zenekar albumai előadók galériájakeressük! zenekar top dalszövegeik Leander Kills: Szerelmetlen dal Szeress úgy, ahogy gyűlölni tudnál S úgy ölelj, most úgy öleljél át Ahogy megölni tudnál Ahogy megölni tudnál… Nem akarok én senkit bántani Legfeljebb magamat Csak egy napo tovább a dalszöveghez 10920 Leander Kills: Élet Beszélj hozzám és nem rólam Én az életem nem falra írtam Mondd a nevem Mert ha te mondod: Akkor én is más vagyok Vess keresztet A csendet hallgasd meg: Mi az amit elfelejtenél?
– Ez vért kíván! – folytatá, miközben megcsikordultak a fogai, hogy a csikorgás szinte kihallatszott a hegedűhangok közül. – Nem maradt számomra más út, mint a legelső két kollégát felszólítani, hívják ki nevemben a dölyfös sértegetőt. A kis főhadnagy érdeklődéssel vizsgálta az óriáskapitányt, ki inkább látszott volna széles, pirospozsgás arcával, tömpe orrával, szürke zekéjében mészárosnak, mint veterán kameradnak, csak a nadrágja szabása vallott katonatisztre. Mindent megváltoztathat a változó életmód, de a nadrágot soha. A katonát a lábszárairól lehet felismerni. – És mikor lenne ez? – kérdé csendesen. – Szolgálatodra állok, kapitány úr. – Köszönöm, kamerad. Akkor hát ide hívom Litmaneck főhadnagyot is. Mire megfordult és a szemeivel intett a szöszke Litmanecknek, kit a kenderszínű haja miatt »Pleznyák«-nak híttak cseh nyelven a cseh származású ezredben. Litmaneck kinyílott a szemintésre, mint egy bicska, felkelt s jött, mire Borly is felkelt és eleibe ment, úgyhogy a feleúton találkoztak, mint valami udvariaskodó fejedelmek.
Sok tarkabarka bohóság történt itt. A városka őszhajú matrónái még most is mesélik ezeket az istentelen históriákat. Később (egy század múlva) a Bárány-fogadó lett a Balassa Ágnes bűnös palotája helyén, a palotát átalakították vendégszobákká, de a zárda régi állapotában maradt, s még most is ott az ajtó, mely a Bárányba nyílik. Laci látta egyszer, hogy a vén kertész kinyitja az ajtót egy rozsdás kulccsal s átszalad egy pohár sörre a Bárányba, csak úgy könnyedén betéve az ajtót maga után. Ez adta neki az eszmét, hogy mikor a kertész bent iszogat a Bárányban, az udvarról egész kényelmesen be lehet szaladni a zárdakertbe és kihozni a rózsát. Hiszen a viráglopás úgyse bűn. Az is bizonyos volt, hogy a kertész napjában többször is megjárja a Balassa Ágnes útját, őt is a titkos gyönyörök csalogatván, csak ki kell az alkalmas pillanatot választani. Lesbe állt hát Laci pünkösd szombatján délután az átellenes szíjgyártó kapujában, s nem sokáig kellett várnia, míg a kertész megjelent, gereblyéjével egy kicsit pepecselt a kavicsok közt, mialatt a mellékajtóhoz jutott, s kinyitván azt, iszkiri, eltűnt az ajtó mögött.
– Hát mi dolga volt a pincében? A komornyik megszeppent, ötölt-hatolt, kereste a szavakat. – Nem merem jelenteni, kérem alásan. – Mit félsz? Nem eszlek meg. – A hordó, amit a választóknak kellett elvinni, a feldőlésnél összetört, és a bor, kezét-lábát csókolom, befolyt a patakba. – A patak pedig kiitta – fejezte be a báró nagyúri közömbösséggel. – A kasznár úr új hordóért ment a pincébe… Mindjárt mondtam neki akkor: Nagy baj lesz ebből, nemzetes uram, olyan tüdőgyulladást szed fel, majd meglássa, hogy fűbe harap tőle. És ehol van, ni. A báróné, aki egy almát hámozott, letette a kést. – Igen, Gottfried, az öreg rosszul van. Éppen az imént járt itt az orvos. Azt hiszem, meghal. – Miből gondolod? Az orvos mondta? – Nem éppen. Inkább a beteg magaviselete ébreszti bennem ezt a hitet. – Elmehetsz – mondja a báró a komornyiknak. – Hozd el a csibukomat! (Majd a bárónéhoz fordult. ) Önkívületben van? – Nincs, észnél van; beszél, intézkedik és ír. Vagy legalább egész délelőtt írt a gyúródeszkán, amit a dunyhájára tettek.