Igazságügyi Bértábla 2019 / Igazságügyi Bértábla 2012 Relatif

(2) A köztisztviselő köteles felettese utasítását végrehajtani. (3) A köztisztviselő köteles felettese utasításának végrehajtását megtagadni, ha annak teljesítésével: a) bűncselekményt, illetve szabálysértést valósítana meg; b) más személy életét, testi épségét vagy egészségét, illetve a környezetét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. (4) A köztisztviselő az utasítás végrehajtását megtagadhatja, ha annak teljesítése a) az életét, egészségét vagy testi épségét, közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy b) jogszabályba, a munkáltató által kiadott normatív utasításba ütközne. (5) A köztisztviselő köteles az utasítást adó figyelmét felhívni, és egyben kérheti az utasítás írásba foglalását, ha az, vagy annak végrehajtása jogszabályba vagy a munkáltató által kiadott normatív utasításba ütközne, vagy teljesítése kárt idézhet elő és a köztisztviselő a következményekkel számolhat, vagy az utasítás az érintettek jogos érdekeit sérti. Az utasítást adó felettes az utasítás írásba foglalását nem tagadhatja meg.

• Iasz. - 1997. évi LXVIII. törvény az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
• Igazságügyi bértábla 2012.html

Iasz. - 1997. évi LXVIII. törvény az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

(7) Az (1)-(6) bekezdés nem alkalmazható a vezetőre. 45. § * (1) Az igazságügyi alkalmazott rendkívüli esetben a munkaidejét meghaladóan is munkára kötelezhető, illetve köteles ügyeletet vagy készenlétet ellátni. A munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, illetve a készenlét, ügyelet alatt elrendelt munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek minősül. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően rendkívüli munkavégzés munkaszüneti napon csak baleset, elemi csapás vagy súlyos kár megelőzése, illetőleg elhárítása, továbbá külön törvényben előírt feladat megvalósítása érdekében rendelhető el. (3) A rendkívüli munkavégzés elrendelése nem veszélyeztetheti az igazságügyi alkalmazott testi épségét, egészségét, illetőleg nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet. (4) A rendkívüli munkavégzést az igazságügyi alkalmazott kérésére írásban kell elrendelni. (5) Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha az igazságügyi alkalmazott a munkáltató által engedélyezett távollét idejét - megállapodás alapján - később ledolgozza.

(2a) * Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése a (2) bekezdés szerinti eskü tétele során: igazságügyi alkalmazott. (3) * A végrehajtási ügyintéző esküjének a szövegét az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. törvény tartalmazza. A kinevezés tartalmának módosítása 17. § (1) A kinevezés tartalmát módosítani - a (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - csak a munkáltatói jogkör gyakorlója és az igazságügyi alkalmazott közös megegyezésével lehet. E szempontból nem minősül módosításnak a szolgálati viszony tartalmának törvény kötelező jellegű rendelkezésén alapuló megváltozása, ideértve az illetmény változását is. (2) Nem szükséges közös megegyezés a) a vezetői megbízás visszavonásához, b) * az igazságügyi alkalmazottnak - illetménye megváltoztatása nélkül - az adott igazságügyi szerven belüli más egységhez való beosztásához, ha az új munkakör azonos képesítési feltételek mellett tölthető be, c) a munkakör ellátásához szükséges képesítés megszerzésére való kötelezéshez, d) a fegyelmi határozat végrehajtásához, e) a helyettesítésre és a kirendelésre vonatkozó döntéshez, f) a munkáltatói jogkör gyakorlójának mindazon egyéb döntéseihez, amelyekre e törvény alapján egyoldalúan jogosult.

(8) Az igazságügyi alkalmazott teljesítményértékelésének részletes szabályait a bíróságokkal, illetve az OBH-val szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazottak tekintetében az OBH elnöke szabályzatban, az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott igazságügyi alkalmazottak tekintetében a miniszter rendeletben állapítja meg. V. Fejezet AZ IGAZSÁGÜGYI ALKALMAZOTT FEGYELMI FELELŐSSÉGE 55. § Az igazságügyi alkalmazott fegyelmi vétséget követ el, ha a szolgálati viszonyából eredő kötelezettségeit vétkesen megszegi. 56. § (1) Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén a munkáltató a fegyelmi eljárást indokolt határozattal rendeli el. A határozatot a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi alkalmazott részére kézbesíteni kell, ellene fellebbezésnek nincs helye. (2) * A fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja fennáll, ha az igazságügyi alkalmazottal szemben büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárást - indult. (3) * Ha a vétkesség enyhébb fokú és a kötelezettségszegés nem vagy csak csekély mértékben járt hátrányos következménnyel, a munkáltató az igazságügyi alkalmazottat - fegyelmi eljárás elrendelése nélkül - írásbeli figyelmeztetésben részesítheti.

(2) A munkáltató a munkáltatói jogok részben vagy egészben való gyakorlását a helyettesére vagy más vezető beosztású alkalmazottra - írásban - átruházhatja. 8/A.

Azon anyagok körét, amelyek után természetes mennyiségi csökkenés, kezeléssel járó veszteség nem számolható el, valamint a csökkenés és a veszteség alsó és felső határát a hivatali szervezet vezetője határozza meg. Egy leltári időszakra a természetes mennyiségi csökkenés, illetve a kezeléssel járó veszteség változó mértékben is megállapítható. (13) Az a köztisztviselő, akinek kinevezési okmányában rögzített feladatai közé tartozik a részére szabályszerűen átadott és átvett anyag, áru (leltári készlet) kezelése, a keletkezett leltárhiányért vétkességére való tekintet nélkül felel. (14) A leltárhiány miatt való felelősséget csak abban az esetben lehet érvényesíteni, ha a) a köztisztviselő kinevezési okmánya tartalmazza a leltárhiányért való felelősség megnevezését és mértékét; b) a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele megtörtént; c) a leltárhiányt a különleges jogállású szerv által meghatározott leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel során állapítják meg.

Igazságügyi bértábla 2012.html

A munkavégzés alól a köztisztviselőt a kívánságának megfelelően – legfeljebb két részletben – kell mentesíteni. (5a)12 A köztisztviselő a felmentési idő egészére jogosult illetményre, ha a munkavégzési kötelezettség alól fizetés nélküli szabadság miatt mentesül. (6) A köztisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó illetményre havonta egyenlő részletekben jogosult. (7) A kifizetett illetményt visszakövetelni nem lehet, ha a köztisztviselőt a munkavégzés alól végleg mentesítették és az illetmény fizetését kizáró körülmény a köztisztviselőnek a munkavégzés alóli mentesítése után következett be. 41. § [A végkielégítés] (1) A köztisztviselőt – a (9) bekezdésben foglalt kivétellel – felmentése és a különleges jogállású szerv jogutód nélküli megszűnése esetén végkielégítés illeti meg. (2) A végkielégítés összege, ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyban töltött ideje legalább a) három év: egyhavi, b) öt év: kéthavi, c) nyolc év: háromhavi, d) tíz év: négyhavi, e) tizenhárom év: öthavi, f) tizenhat év: hathavi, g) húsz év: nyolchavi– a felmentési idő kezdetekor vagy a különleges jogállású szerv jogutód nélküli megszűnésekor irányadó – illetményének megfelelő összeg.

(2) A munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó intézkedése ellen az igazságügyi alkalmazott akkor fordulhat bírósághoz, ha a munkáltató a döntés meghozatalánál irányadó jogszabályokat megsértette. VIII. Fejezet A SZEMÉLYI NYILVÁNTARTÁS 93. § (1) * A munkáltató az igazságügyi alkalmazottról személyi nyilvántartást vezet. A járásbírósági igazságügyi alkalmazottak személyi adatlapját a törvényszéken is nyilván kell tartani. (2) * A személyi nyilvántartás a kinevezéshez szükséges iratokat, a fényképet és az esküokmányt, a személyi adatlapot, a kinevezésről, az elektronikus aláírási jogosultságról, illetve a vezetői megbízásról és az illetmény megállapításáról készült iratokat, az értékelést, az elismerésekről és a kitüntetésekről szóló okiratokat, a hatályos fegyelmi büntetésről szóló határozatot, a jogerős kártérítési, illetve sérelemdíjról szóló határozatot, valamint a kirendelésről, áthelyezésről és a szolgálati viszony megszűnéséről szóló iratokat tartalmazza. Bírósági titkár esetén a pályaalkalmassági vizsgálatról készült véleményt a személyi nyilvántartásban kell elhelyezni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítéséért a különleges jogállású szerv a közszolgálati jogviszony megszüntetésekor megfelelő mértékű ellenértéket fizet, amely nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó illetmény egyharmada. (3) Az ellenérték összegének meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a kötelezettség milyen mértékben akadályozza a volt köztisztviselőt – elsősorban képzettségére és gyakorlatára tekintettel – újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. (4) Az elhelyezkedési korlátozás megszegése esetén a kötelezettség teljesítéséért fizetett ellenértéket vissza kell fizetni. (5) A visszafizetés módjára és határidejére vonatkozó részletszabályokat a különleges jogállású szerv vezetője szabályzatban állapítja meg. VIII. Fejezet A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONY TARTALMA 46.

(8) Az egy órára, illetve az egy munkanapra járó átlagilletményt úgy kell kiszámítani, hogy az igazságügyi alkalmazott irányadó időszaki javadalmazásának együttes összegét osztani kell az adott időszakban munkában töltött, valamint az illetménnyel fizetett, de munkában nem töltött órák, illetve munkanapok számával (együtt: osztószám). (9) Az a naptári negyedév - az (5) bekezdés szerinti naptári negyedév(ek) hiányában az a naptári hónap -, amelyben az igazságügyi alkalmazottnak kifizetett javadalmazáshoz osztószám nem tartozik, az irányadó időszak meghatározásánál nem vehető figyelembe. (10) Ha e törvény a fizetési kötelezettség megállapításánál havi átlagilletmény alkalmazását írja elő, akkor egy havi átlagilletményen az igazságügyi alkalmazott egy napi átlagilletményének a huszonkétszerese értendő. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a havi átlagilletmény kiszámításánál a (8) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott egy órára járó átlagilletmény összege szorzandó 174-gyel, részmunkaidő esetén ennek időarányos részével.

1. Igazságügyi bértábla 2019 model 3 p
2. Opel astra g lemezfelni 4x100 15 cm
3. Telefon tokok | Samsung Galaxy S6 szilikon tok | Mobiltelefon és tablet tartozékok webáruháza
4. Igazságügyi bértábla 2014 edition
5. Iasz. - 1997. évi LXVIII. törvény az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
6. 2019. évi CVII. törvény - Nemzeti Jogszabálytár
7. Igazságügyi bértábla 2019 iron set

1. Szentes diagnosztikai központ budapest
2. Egy kutya 4 útja
3. Vakvezető kutyakiképző csepel plaza
4. Pizza forte házhozszállítás díja
5. Felni osztókör mérése
6. Augusztus 20 programok godollo
7. Terhességi hét számítása végkielégítés esetén
8. 1gb ddr2 ram ár 15
9. Szőlő betegségei képekben
10. Mkb fiókok budapest university
11. Májusi időjárás gyula tv
12. Lumia 610 függetlenítése price
13. Madagaszkár pingvinjei teljes film magyarul
14. Kéttannyelvű óvoda győr helyi
15. Letenye andrássy gyula általános iskola skola szeged
16. Red bull repülő
17. Kemencés büfé üllő
18. K&h biztosító online fizetés
19. L oréal sunkiss tropical festett hajra
20. Klímaszerelő okj ingyenes internet