Csodák Palotája Nyitvatartás

József Attila Elégia

Kodácsi Boglárka

Visegrad Literature :: József Attila: Ode (Óda Német nyelven)

A költőben talán ekkor merült fel először az öngyilkosság gondolata, amikor megcsúfolódott előtte a közösséghez tartozás érzése. Az 1936-tól megjelenő Szép Szó c. folyóirat ezen már nem tudott fordítani. Arra vágyott, hogy szorongásait feloldhassa a közvetlen társadalmi tevékenységben, de semmi nem állt tőle távolabb, mint a propaganda-verselés. 1932 után nem volt módja közvetlen politikai cselekvésre, mégis ekkor születtek legkiemelkedőbb forradalmi versei: Holt vidék (1932), Külvárosi éj (1932), A város peremén (1933). Holt vidék (1932) A vers a zenéjével hökkent meg és bűvöl el. A szabályos hangsúlyos verselésű, négysoros, páros rímű szakaszokhoz még egy rövidke sor csatlakozik rímtelenül. A szakaszokat keményen lezárja ez a három szótagos sor. Valójában három nyolcasból és egy tizenegyesből építkezik egy-egy szakasz, s a tizenegyest tagolja a költő az előző sorral rímelő nyolcasra és hármasra: a vers strófaszerkesztési bravúr. A hagyományos verszene József Attilánál összeolvad a népdal, a szabad vers, a görög mértékű és magyaros tagolás.

4-es versszak - a szőlő. 5-ös versszak - a tanyai ház. 6-os versszak - az ól. 7-es versszak - tanyai szoba belülről. Az utolsó versszak üzenete az, hogy az uraság számára nem is holt ez a vidék, a parasztoknak viszont mindig zörgő az idő. Nem segít rajtuk sem a lelki, sem a testi táplálék. Meghatározó szerepe van az ellentéteknek: Csönd=hangosság Mozdulatlanság=mozgás Magas=mély Holt=élő Van=nincs A vers lényegét fejezi ki az is, hogy hiányzik a tél ellenpontja a nyár, vagyis ennek a vidéknek csak természeti értelemben lehet nyara. 2. ) Külvárosi éj (1932) A költői fordulat igazi kulcsverse. Megtörténik benne a költői eszközök, motívumok kidolgozása és megváltozik a szemlélet. A költemény építkezése a szerpentin-hasonlat illemrációja: az utas mind többet és többet láthat meg a tájból, a benne élő emberekből. Éjszaka minden és mindenki pihen, de így is megmutatkoznak a különböző magatartásformák, az egyik ember kikapcsolódik a másik, végzi a munkáját (pl. : rendőr, elvtárs) sokan alszanak, de az alvás is sokféle.

József Attila gondolati költészete néhány verse alapján - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com

Felszabadulnak elfojtott gyermekkori vágyai, előtörnek fájdalmas emlékei. Sokszor idézi fel verseiben a korában elvesztett édesanyja képét (Kései sirató). Úgy érzi, korai árvasága miatt nem tudott igazán felnőni, ezért szerelmeitől is azt várja, hogy úgy szeressék, mint egy védelemre szoruló gyermeket (Gyermekké tettél). Ugyanakkor tisztában van azzal, hogy ez a vágya is betegségének tünete, és szeretne felnőtté válni végre. Az utolsó korszak tartalmi és formai szempontból is legjelentősebb, legtöbb újat hozó verseinek témája a költő tragikus sorsa. E versek gyakori motívumai: a fenyegetettség, az otthontalanság, az árvaság, a feloldozás utáni eleve reménytelennek tűnő vágy már a Nagyon fáj kötetben megjelentek. Utolsó nagy verseiben ehhez még hozzájárul annak felismerése, hogy a világban nincsenek meg önfenntartásának feltételei, nincsen már számára betöltendő szerep, egyéni léte így véget ért. A Tudod, hogy nincs bocsánat utolsó versszakában ugyan még felvillant egy lehetőséget "remélj hű szerelmet", de amint a feltételes módban álló igék jelzik, már nem hihet, nem bízhat ennek a szerelemnek a létében.

1929-1931-ig az átmenet évei. Szép és jelentős versei születtek de még nem jelentik a pálya csúcsára való megérkezést. Kiemelkedő versei: -Életképek, leíróversek (Esik, Tiszazug, Favágó) -Dalok (Harmatocska, Nyár, Bánat) -Idéző versei (Ady emlékezete) A korszak közepétől a munkásmozgalomban való aktív részvétele miatt megszületnek agitatív költeményei is(Tömeg, Lebukott, Szocialisták, Munkások). József Attila világszemléletének gondolati, filozófiai előzményeit leginkább Hegel, Bergson, Marx, Fiend, munkásságában lelhetjük fel. Kevés olyan költő van a magyar irodalomban, aki ennyire következetesen formálta és fogalmilag végiggondolta esztétikai elveit. József Attilánál nem csak a forma minősíti, magyarázza a tartalmat, hanem a tartalom is minősíti, magyarázza a formát. (dialektikusság) Költészetében gyakori a külvárosi táj képe, motívuma, amely a kapitalizmus világát kifejező forma. Az ábrándok nélküli valóságképnek felel meg a sivár külvárosi táj és e táj lakóinak sivár élete. A táj úgy fejez ki belső tájat, belső állapotot, hogy a tájleírás hogy a tájleírás, a tudatállapot rajza és a valóság egymásra rétegződik.

  • Bakos Gáborné - József Attila költészete a 30-as évek
  • Magyarul Bábelben - irodalmi antológia :: József Attila: Elégia
  • Ék Sándor (1902-1975): József Attila, Elégia. Litográfia, papír, jelzett a litográfián, paszpartuban, 22×15,5 cm
  • József attila elégia elemzés
  • Szeged, Magyarország — benzinkút, talált 26 | 2POS
  • Mindig tv nyitvatartás

Elemzés

2021. április 10., szombat 18 óraI. rész: "Ó, uram, ajándékozz meg csekélyke magammal engem. " (62 perc)II. rész: Lassan, tűnődve (64 perc)JEGYVÁSÁRLÁSJegyár: 3000 Ft2021. április 11., vasárnap 18 óra III. rész: Bukj föl az árból (63 perc)IV. rész: "s én állok minden fülke-fénybe, én könyöklök és hallgatok" (69 perc)JEGYVÁSÁRLÁSJegyár: 3000 Ft Felhívjuk nézőink figyelmét, hogy mind a szombati, mind a vasárnapi vetítésekre külön-külön kell jegyet váltani. "Az Isten itt állt a hátam mögött, s én megkerültem érte a világot" Egy ismeretlen József Attilát mutat be Jelenczki István 2004-ben készült, négyrészes dokumentumfilmje, amely a Curriculum vitaet követve, de nem iskolásan dolgozza fel a költő életművét. A szakértőket megszólaltató riportok és a versek jó arányérzékkel váltakoznak, és a megteremtett valóságmezőben fokozott erővel hatnak a Latinovits Zoltán és a hozzá fölérő Simon Péter előadásában elhangzó költemények. "A filmre készülve tíz évig tanulmányoztam a költői hagyatékot. Fokozatosan nyílt ki előttem az a viszonyrendszer, amelyben a Költő értelmezte önmagát, viszonyát a Kozmoszhoz, az Istenhez.

József Attila: Elégia - Remzsőné Farkas Éva Mária posztolta Dunaújváros településen

A holdudvar sejtelmességét tovább fokozza a rózsa átszellemült képe. A következő kép megőrzi a légiességet, de a harmadik ("kenderkötél nyakamon") brutálisan szertefoszlatja azt, s bezárja a második szakasz nagy körét is. A szerelem álombéli gyönyörűség és kenderköteles gyötrelem is lehet. - akár egyszerre. A harmadik és negyedik szakasz tükörképe az első kettőnek - ahogyan a folyóvízben is tükröződik a jegenye lombja. A szoknya, a harang, a lombos fa itt is különálló köröket alkot. Bánat (1930) 1929-ben József Attilának már kapcsolata volt a magyar munkásmozgalommal. Egyre több előadást tartott és agitált. Cselekvő ember lett, ami azt jelentette számára, hogy végre felnőtt. Erről a korszakváltásról szól a Bánat c. verse is. A helyszín az erdő - ezúttal az átváltozás erdeje. A szarvasból farkas, az ifjúból férfi, a szemlélőből cselekvő lesz. Az erdő, mint az élet jelképe éppúgy feltűnik a népmesékben, mint a modern költészetben. A vers négy szakaszében fokozatosan alakul át farkassá a szarvas: az első szakaszban még csak a szívében, a lelke mélyén jelennek meg a farkasok.

De nem csak a társadalom alapjait termelik ezek a gyárak, hanem saját pusztulásukat is. A szövőgyárak ablakain beszűrődő holdfényből gyönyörű látomás keveredik. A vers legdallamosabb sorai ezek. A következő versszak ismét a pusztulást, a halált asszociálja. A gyárak úgy sorakoznak egymás mellett, mint a családi kripták. A temetőszerű üzemek a "föltámadás titkát" őrzik - de a föltámadás lehetősége itt "komor". A látomáshoz társul egy babonás kép a macskával s szinte ellenpontként a hűvös gépi világot felvillantó dinamók fénye. A vonatfütty hangja szerkezeti egységet tagol. A szemlélődő rész a külvárosi embereknek, a külváros jellegzetes élettényeinek a leírása követi. A forradalom éltetése fájdalmasan szép és ironikus is egyszerre. A legkonkrétabban a politikus részhez a legelvontabb és a legtágabb éjszakai képsor csatlakozik. A városszéli vizek hatalmassá nőnek - maga az éjszaka az egész világot ellepő víz. A szakasz öt sorában háromszor olvasható a "víz" szó, a vers főszereplőjévé válik, elborít mindent.

Amíg az öntudatlan anyag szerveződése köti le, addig az elmúlás fel sem merül. Ez csak az öntudatos ember mondja ki (5. rész). E rész elején a költő kívülről szemlélve beszél - a gondolatjel után már maga is részt vesz a kiáltásban. Az ez utáni zárójeles rész nem kitérő, hanem a szakasz képei itt már a szakasz képi időn és téren is túljutottak. A Mellékdal nem csak egyszerű függelék. A vers párhuzamos ellenpontja, amely realitásával tart egyensúlyt. És befejezés is, s annak kifejezése, hogy a mindennapokban talán folytatódik a szerelem, bár a három "talán" ezt valamelyest gyengíti. Téli éjszaka (1933) Az 1933-as versek közül ez a legnagyobb ívű: az ember és a mindenség kapcsolatát, a lét és nemlét vidékeit jeleníti meg benne. Érzékletesség és elvontság együtt hatnak a versben. A felszólító első sor is meghökkenést kelt: ki mondja és kinek? Mintha egy nem földi hang szólna a költőhöz, vagy a költő figyelmezteti az olvasókat, hogy nehéz útra vezet. Mindegyik változat benne van a versben.

1929-ben a váratlan csapások súlya alatt szanatóriumba kerül súlyos ideggyöngeséggel ("neuraszténia gravisszal"). Gyakran kerül hangulati mélypontra, lelki egyensúlya ingatag. Hírt adnak erről versei is. 1935-től a költő tudatosan térképezi fel gyerekkorát, s múltját, élete ellentmondásos helyzeteit. - Egyre gyakrabban tűnik fele verseiben a legszeretettebb lény: a mama, aki pedig a legsúlyosabb "árulást" követte el: korán meghalt. A mama alakja ekkori költeményeiben óriásivá nő és a legváratlanabb helyzetekben bukkan elő. A régen meghalt mamával való viaskodásból József Attila drámát épít. A Kései siratóban pedig a vádak azért végletesek, mert összekapcsolódnak az önváddal. A dráma "megoldása" csak az elbukás lehet. A megoldást a reménytelen "belehalni" szó foglalja össze. Számvető ver a Kései sirató is: az emberi összetartozás megmérése, és a számvetés itt számonkérés. Az anya az akinek vallania kell, ő az, akihez irgalomért könyörög. A mamától elszenvedett bántásokat egyre jelentősebbnek érzi.

November 11, 2022, 2:10 pm