Az első modern kori magyar folyami hadihajós alakulat az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején került felállításra. A 19. század elején Ausztriának szüksége volt egy, a kornak megfelelő folyami flottára, ezért 1830-ban bécsi székhellyel részvénytársaságot hoztak létre a pénzügyi alapok megteremtésének érdekében. Ez volt a Dunagőzhajózási Társaság (DGT), mely forradalmasította az Osztrák Birodalmon belül a folyami hajózást. 1835-re a Társaság 1 tengeri és 4 folyami gőzössel rendelkezett. 1848-ban a Batthyány-kormány fegyverezte fel az első dunai gőzhajót, a Franz I-t, azzal az indokkal, hogy ezzel meg tudja védeni a magyar kormány a DGT hajóit az Al-Dunán fellázadt titeli szerb lázadókkal szemben. Emellett a Dunán további 10, a Tiszán pedig 5 hajót, valamint több kisméretű uszályt és egy nagy vontatógőzöst alakítottak át hadi célra. A szabadságharc leverését követően leszerelték ezeket a hajókat, ezt követően sokáig nem volt folyami hadihajó a Birodalom folyóin, egészen 1871-ig.
Balatonszemes, Bajcsy-Zsilinszky utca 46. Fotólista megnyitása (17) Balatonszemesre a 7-es főútról érkezve, a városközpontban. A Balatonszemesei Postamúzeum előtt álló emelvényen ('cégéren') található a Postát szállító naszád a Dunán (1789) mozaikja. Az emelvény túloldalán látható 6 darab dombormű, híres emberek arcmásával. (szorosan kapcsolódó műlap) Besétáltam a múzeumba, hogy információt kérjek, kiket is láthatunk a domborműveken név szerint. A hölgy nagyon kedves volt elővett egy régi könyvet amiben megvolt a felsorolás. Plusz még a mozaik alkotója is, aki a könyv szerint Percz János. De a mű sarkában én Percz J J 1957 feliratot találtam. Szerintem a könyvben rosszul szerepel az alkotói név, mert Pecz János inkább fémmel foglalkozott, viszont Percz Jenő József csinált mozaikokat. Így ezért én ezt tettem alkotónak. Balatonszemesei Postamúzeum 1962-ben nyitotta meg kapuit, a Hunyady-család istálló céljaira emelt barokk műemléképületében. Ja, és hol a postakocsi az emelvényről, kérdezhetitek.
1871-ben a cs. és kir. haditengerészeten belül létrejött a dunai flottilla Budapest központtal, azon belül pedig a Budapesti Tengerészeti Különítmény, mely irányította a folyami flottát. Az új flotta feladata a folyamvédelem volt a Monarchia folyóin, hajóarzenálját az új, modern monitorok és őrnaszádok alkották. Később ezutóbbi hajók képezték a Horthy-korszak Folyamőrségének gerincét. A naszádok már a vitorlások korában megjelentek, mint kisebb méretű és merülésű hajók, melyek könnyebb tüzérségükkel és gyorsaságukkal segítették a nagyobb hadihajókat. Nagy előnyük volt az olcsóbb és gyorsabb elállíthatóság. A később torpedóval és modern tűzfegyverekkel – ágyúkkal, géppuskákkal – felszerelt hajók hatékonyan vettek részt mind a tengeri, mind a folyami harcászatban egyaránt. A folyami őrnaszádok alapvetően kisméretű, alacsonyabb merülésű hajók voltak. Átlagos hosszuk 40 és 50 m között mozgott, szélességük 6 m, merülésük 1 m volt. A hajótest lemezeinek vastagsága 2, 5-3, 3 mm vastagok, az oldallemezek teljes hosszában 7, 5 mm-esek, a gépházakat 12 mm-es speciális krómnikkel páncéllemezekkel borították.
Description Magyar: AN 2 típusú aknásznaszád. A felvételek 2014. március 31 –én, hétfőn készültek Komáromban, a Monostori erődben. A Magyar Néphadsereg fegyverzetének szabadtéri kiállítása. Az erőd 1850 és 1871 között épült, Közép Európa legnagyobb újkori erődje. Építését követően magyar csapatok állomásoztak benne. Feladata a központi vár (Észak – Komárom) védelme és a dunai hajóforgalom ellenőrzése volt. Épületeit 3 – 4 méter földtakarás borítja, alatta több kilométeres kazamata rendszer van. 25 hektárt foglal el, teljes területe lőterekkel együtt 66, 5 hektár. Az épületek alapterülete 32. 000 nm. A helyiségek száma 640. Építését követően a magyar honvédség állomásozott benne. A két világháború között a Magyar Királyi Honvédség laktanyaként és kiképzőközpontként használta. Magyarország orosz megszállását követően, 1945 –től 1990 –ig a Vörös Hadsereg Déli Hadseregcsoportja üzemeltette Közép-Európa legnagyobb lőszerraktárát itt. ©© Derzsi Elekes Andor, Budapest, 2014, You are authorised to use these photos and vids under Creative Commons – even for commercial, for profit purposes.
A magyar haderő létszámát 35. 000 fő önkéntes állományban maximálták, ezen felül megtiltotta a harckocsik, a nehéztüzérség, a géppisztolyok, valamint a katonai repülőgépek rendszeresítését. A békeszerződés rendelkezett a dunai flottilláról is. E szerint minden megmaradt monitort, torpedóhajót és felfegyverzett vízi járművet át kellett adni a Szövetséges - és Társult Főhatalmaknak. Mindemellett az országnak jogában állt a dunai folyamrendőri szolgálat céljaira három felderítő őrnaszádot fenntartani, amely később négyre módosult. A magyar vezérkar 1920 októberében úgy határozott, hogy az eddigi hadihajózás átszervezésre kerül. Ezt elsősorban a trianoni béke katonai szabályzása miatt kellett végrehajtani, mivel az tiltotta a Magyar Királyság számára a folyami hadihajók fenntartását. A magyar kormány 1921. március 1-i hatállyal felállította a hivatalosan a belügyminisztérium (BM), gyakorlatilag a HM alá tartozó Magyar Királyi Folyamőrséget. A Folyamőrség létszámát eredetileg 5000 főre tervezték, azonban a békeszerződés csupán 3400 főt engedélyezett.