A pszichoszomatikus betegségeknek sok oka van még Szerepet játszhat a genetika, örökölhetünk hajlamot bizonyos megbetegedésekre, a kora gyermekkori tapasztalatoknak is döntő befolyásuk van arra, hogy később megbetegszünk-e vagy sem, és sajnos ha kialakult valamilyen betegség, az mindig károsodással jár, a betegséget nem beképzeljük, orvosilag kimutatható a szervek, szövetek károsodása. Képzeljük csak el, milyen erős jelzés az a testtől, mikor már önmagát károsítja, csak hogy figyelmet kapjon! Vajon milyen lelki teher hordozásától fáj örökké a vállam? Vajon miért nem kapok levegőt, mi az, ki az, amitől, akitől szinte megfulladok? Mit, kit akarok levakarni magamról, mit kellene előásnom a mélyből? Mi az, amit nem vesz be a gyomrom, ami úgy megviseli, hogy kilyukad tőle? Hogyan kezelhető? A pszichoszomatikus betegségek leghatékonyabb kezelése a test és a lélek együttes ápolása. Az idegi alapúnak címkézett betegségek felhívják a figyelmet arra, hogy figyeljünk oda jobban saját szükségleteinkre, tudjunk nemet mondani, ha kell, és érvényesíteni a saját érdekeinket.
Egy hosszú és fárasztó nap után, főleg ha stresszel, kapkodással, rohanással volt tele, könnyen érezhetjük magunkat teljesen kimerültnek. Lehet, hogy megfájdul a fejünk, vagy a hátunk, talán aludni sem tudunk éjjel. Ezért ideje megtudni, mi az a pszichoszomatika. A pszichoszomatika Ha valaki valami kínosat mond nekünk, elpirulunk, ha szerelmesek vagyunk, megdobban a szívünk, vizsga előtt izgalmunkban izzad a tenyerünk, rossz hír hallatán összeszorul a gyomrunk, viszont amikor megízleljük kedvenc csokoládénkat, kisimul az arcunk, ha egy kedves bókot kapunk, ellazul a testünk, és kellemes érzés áramlik át rajta. A test és a lélek szoros összefonódásban él, egyik hat a másikra, oda és vissza. A megélt eseményekkel kapcsolatos érzelmek intenzitásától függ, milyen erős a reakciónk. Valaki egy sértő szóra csak felszisszen, valaki oda is hajít néhány keresetlen szót, s van, aki vérig sértve szinte lebénul, elsápad. Talán hetekig rágódik utána rajta, anélkül, hogy bárki tudná. Azután váratlanul lebetegedik.
A stressz valójában a szervezet reakciója egy ingerre: készültségbe helyezkedik valamilyen szokatlan, veszélyes vagy ismeretlen helyzettel, állapottal szemben. A vészhelyzet érzése miatt feszültség uralkodik el rajta, a vegetatív idegrendszer aktívvá válik, tehát felgyorsul a szívdobogás, nő a vérnyomás és cselekvési kényszer uralkodik el rajta. Fizikai megjelenésében ez sokszor párosul izzadással, az arc kipirosodásával, kéz remegéssel vagy légszomjjal. Milyen fajtái vannak a stressznek? Kétféle stressz típust lehet jól elkülöníteni: Az egyik a már említett vészhelyzetbeli stressz. A stresszhelyzetre adott válaszreakciót "küzdj vagy menekülj" ösztönnek is nevezzük. Több ezer éve a túlélés eszköze a stresszállapot, különösen a gyors cselekvést igénylő helyzetekben - például amikor egy éhes vadállat vette üldözőbe az embert, a menekülés életmentő reakciónak számított. Bár manapság a stresszt okozó élethelyzetek ritkán jelentenek közvetlen életveszélyt, szervezetünk mégis úgy reagál, mintha az ténylegesen fennállna, akár valódi, akár képzelt vészhelyzetről legyen szó.