Gyáva népnek nincs Hazája! Magyar Honfitársaim! Eljött az idő, amikor a cionista pénzügyi háttérhatalom minden irányból támadja a szabadságát megőrizni akaró népeket! Tudd, hogy hol a helyed és védd meg a Hazádat és Honfitársadat! Ébredj magyar, mert ha nem ébredsz… MAGyarok! Hívjuk Testvér-népeinket, hogy segítsenek az idegen betolakodókat semlegesíteni és szabadságunkat kivívni! Mi magyarok nem vagyunk egyedül! MAGyarok Istene adjon erőt, hogy szabadságunkat és függetlenségünket képesek legyünk visszaszerezni az idegenszívűektől! arieshu névjegye I am an owner of Aries Network, which is well-known worldwide in the business area from America to Asia.
A magyar nép is, az egyedi ember is alapvetően várt. Két dologra várt: a következő választásokra, abban a reményben, hogy elkergetődik az aktuális hatalmi banda, és jön helyette az, amelyik korábban volt elkergetődve. Pedig dehogyis volt elkergetődve egyik sem, lassan már feldereng mindenkinek. Nagyon lassan. A másik: mindenki folyamatosan arra vár, hogy más kaparja ki neki a gesztenyét. Nem egy bizonyos meghatározott valaki, nem is egy körvonalazott, megnevezhető csoport, hanem egyáltalán valaki. Lényeg, hogy más. Nem én, az egyén, hanem nélkülem valaki bárkimás. Ez nem is gyávaság, hanem sunyiság. A felszíni magyarázatokat nagyjából mindenki tudja. Egzisztenciaféltés, a média különösen undorító agymosó szerepe, a Hatalom ravaszul kialakított oszd meg és uralkodj stratégiája, amiben az emberek egymás nyomorult pofáját köpködik, miközben kilopják a cihát a fejük alól. Vannak azonban mélyebb okok is. Legtöbben a Kádár-kor örökségét látják benne. Gulyáskommunizmus, aminek a lényege, hogy zabáld tele magad, de egyébként kuss.
Egyre kevesebbet – minden kormányzati propaganda, nyugdíjemelés és bözsi-utalványok ellenére is – a havi járandósága. Pedig csak azon kellene elgondolkodnia, hogy öt évvel ezelőtt karácsonyra mit engedhetett meg magának, mi került az ünnepi asztalra. Arra már rá sem merem venni a nyuggereket, hogy azon is gondolkozzanak el, hogy mit tudtak ajándékként megvenni az unokáknak öt évvel ezelőtt, és mit az idén. Nagyon sok olyan csoportja van a magyar társadalomnak, amely az elmúlt kilenc esztendőben háttérbe, perifériára szorult. A kormány tervei szerint a jövő évben jelentősen megkurtítják – felére csökkentik – a közmunka finanszírozását szolgáló kereteket. Ez azt jelenti, hogy az amúgy is hátrányos gazdasági helyzetben levő vidékeken mindegy 100 ezer ember – egyébként is igen alacsony – jövedelme kerül veszélybe. A közmunkákat a kistelepülések önkormányzatai nem képesek finanszírozni állami támogatás nélkül, így a mostani közmunkásokat kénytelenek lesznek elbocsátani. Mindez a tovább fokozza a társadalom elnyomorodását.
Felháborító, és vérlázító egyben. A kormány meg csak röhög a markában, hogy ej-ej, milyen birka nép ez a magyar, még ha fát hasogatunk a hátán, és már vérzik a bőre, még akkor is csak kér, ahelyett hogy cselekedne a saját érdeké magyarok, kérdem én, hány nyugati demokráciában lehetne ilyen népnyúzó politikát folytatni anélkül, hogy az emberek utcára ne vonulnának, és döngölnék földbe a minisztereiket, is lesznek tüntetések a Kossuth téren. Rajtunk áll, hogy végre képesek vagyunk-e cselekedni valamit, vagy eltűrjük a vezetőink hazugságáradatát. Ott a parlament, a törvényhozás szent háza, ne hagyjuk, hogy illetéktelenek üljenek bent tovább. Azt mondom, ha már a térre kimegyünk, menjünk is be, az a ház a miénk, magyarok, és egyszer s mindenkorra üzzük el onnan a tolvaj rabló bandát. (kiemelés tőlünk - a szerk. )A következő verssel búcsúzom, és remélem végre merünk bátrak lenni: Verecke híres útján jött át ő is, De lopva, bújva, mint a tolvajok; A hátán batyu, szájában fütyülő, Morogta, súgta; veszek, csibe kezdte, csontot és rongyot kért, És adott érte gombot és sípot... Egy évre rá korcsmája asztalánál A magyar paraszt pálinkát ivott.
Szerinte egyesek ki akarják rekeszteni az európai hagyományból a kereszténységet. Egyre több tagállami hatáskört vontak el Brüsszel javára, de ennek az lett az eredménye, hogy mostanra már Nagy-Britannia is az uniós szerződés átalakítására törekszik – vélekedett a politikus. Nemzetállamok felszámolása Orbán Viktor szerint számot kell vetni azzal, hogy vannak olyan szellemi irányzatok, amelyek szerint a nemzetállamok a problémák forrásai. A migránsválság az európai nemzetek létezésének a legfontosabb kérdéseit vetik föl. Fölszaporodtak azok az európai erők, amik fel akarják számolni a nemzetállamokat – mondta a politikus. Ha ezek az erők túlsúlyra jutnak, annak komoly következményei lesznek. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség, és Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnökeForrás: MTI/Koszticsák Szilárd Emlékezés A miniszterelnök szerint a politikusok számára nagyon fontos, hogy a szellemi élet embereivel is találkozzanak. A mostani találkozó arra is jó, hogy emlékezzünk arra az időszakra, amikor nem ülésezett a Máért.
Miközben a kormány hurrá optimista gazdasági teljesítményeket mutat fel propagandájában, szemérmesen elhallgatja, hogy az a bizonyos közel öt százalékos növekedés forrása egyharmad részben az Uniós támogatásokból származik. Ezeknek az összegeknek meg a jelentős része a kormányközeli vállalkozóknál landol, és magának a "népnek" igen kevés – vagy majdnem semmi – jut belőle. Persze ez szintén nem érinti meg a tömegeket, mert nem jutnak hozzá a valós információkhoz, mi több, sok esetben meg sem értik, hogy a médiumok miről írnak, beszélnek. Olyan elvont fogalmak, mint: nemzeti össztermék, eladósodottság csökkentése, a keresztény alapú demokrácia és más ehhez hasonló szövegek hatástalanul leperegnek a legtöbb átlagemberről. Ők a saját megélhetésükkel foglalkoznak, görcsösen ragaszkodnak a még meglevő munkahelyükhöz, és a legtöbbjüket a "ne szólj szám, nem fáj fejem" logikája működteti. Tehát a hatalom zavartalanul garázdálkodhat. megfoszthatja a szabadon választott képviselőket a jogaiktól.
A rituális kivégzés után arra hivatkozva, hogy ő is megbolondult, akárcsak jobb sorsra érdemes áldozata, Eva Nothartová. Lehangoló, egyszersmind vérlázító esettel állunk szemben, ez világos. Egyértelmű azonban az is, hogy a történtekért a legkevésbé felelős maga az elkövető. Hiszen beteg szegény. Konkrétan szociopata, ugye. Az illetékeseken, a hatóságokon kívül, amelyek tétlenségükkel és tehetetlenségükkel önmagukon kívül ennek a szerencsétlen közép-európai provinciának állítanak ki elborzasztó bizonyítványt, miközben feltétlen lojalitást várnak el minden egyes állampolgártól, mindenekelőtt a gonosz boszorkánnyá züllött nőszemélynek a hozzátartozóit terheli a legnagyobb felelősség. Az ő kötelességük lett volna ugyanis már évekkel ezelőtt orvoshoz vinni a mamit, húgot, nővért, nagynénit, vagy amit akartok... Nem tették. Talán azért nem, mert született szociopata volt, avagy Nothartová egész pereputtya egy szociopata horda? De, ha nem betegek, akkor erkölcstelen senkik, annyi biztos, hiszen magára hagyták az asszonyt mindannyian.