tartalmával és formájával összhangban álló, a világias hangvételt elkerülő); egyetemes (objektív jellegű, Isten igéjének és a lit. "üzenetének" hordozására alkalmas, s nem egyén v. csoport vallási élményének kifejezésében kimerülő); művészileg értékes (akár egyszerűbb, akár komplikáltabb művészi formákat használ). Ezt az eszményt legtökéletesebben a →gregorián ének hordozza, melyet épp ezért a római egyh. (más zenék létjogosultságát nem tagadva) egészen sajátjának tekint, lit-jában első helyre tesz, s minden más szt zene számára mintának állít. Ugyanilyen helyet foglalnak el a K-i egyh-akban saját hagyományos liturgikus zenéik (bizánci, pravoszláv, örmény stb. lit. ének). - II. Az ~ általános története. 1. zenéje eredetileg elénekelt liturgia. Isten Igéjét kellett lit. alkalmazásának megfelelően megszólaltatnia, úgy, hogy annak minden szava, nyelvtani szerkezete, tagolása akusztikusan megvalósuljon, mégpedig a lit. helyzeteknek megfelelően más-más zenei műfaj törv-ei szerint. Így más kifejezőeszközökkel élt az olvasmányok, az imádságok, a zsolt-ok recitálása, a párbeszédek, a közösségi refrének (antifónák, responzumok) dallamanyaga, a szólóénekesek ünnepélyes, díszes zsoltározása (pl.
A hasonlóság legfontosabb oka a közölt művek viszonylag nagyobb száma, valamint a kötetek szerkezete: a zöld kötetben negyvenöt, a kék kötetben harminc, az új kiadványban tizenkét kórusmű kapott helyett. A gyűjtemények anyagának elrendezése a kívánt apparátust követi: egyneműkarok, vegyes karok, hangszerkíséretes kórusművek sorjáznak egymást követő fejezetekben (a zöld kötet elején ezen felül hét bibliai szövegre írt kánon kapott még helyet). Gárdonyi Zoltán életműve a könnyű (akár pedagógiai célú) daraboktól a virtuóz hangszeres felkészültséget elváró koncertművekig, az egyszerű énekkari letétektől a kóruséneklés magasiskoláját igénylő motettákig nemcsak a műfajok, de a technikai követelmények tekintetében is széles skálán mozog. A zeneszerző-zenetudós a legkülönbözőbb korstílusok elemeit a maga személyes világába olvasztva a sokszínű jelzőnek is új értelmet adott: a bachi polifónia, a liszti harmóniavilág, a Hindemith-nél tanult modern technikák, a Kodály hatásáról árulkodó prozódia, a magyar népzene motívumkincse egyaránt felfedezhetők zenéjében, melynek gerince ezzel együtt az európai és magyar protestáns egyházzenei hagyomány.
MEK-22703 Bűnbánati kantáta / Deli Árpád: Ének- és zenekarra Humán területek, kultúra, irodalom / Kortárs komolyzene / Kották, dalszövegek / Kézikönyvek és egyéb műfajok / egyházi és vallásos zene / kantáta / komolyzene / kotta(k) / zenekari mű / Ének, zene / énekkar kották, dalszövegek / ének, zene kotta(k) 2022-01-11 5. MEK-21273 Tótnyelvű krónikás énekek és kuruc dalok / Ernyey József: 17-19. sz. / Felvidék / Folklorisztika / Humán területek, kultúra, irodalom / Kották, dalszövegek / Kézikönyvek és egyéb műfajok / Magyar népköltészet / Magyarország / Más országok népköltészete / Néprajz, antropológia / Népzene / Szlovákia / Szépirodalom, népköltészet / Társadalomtudományok / dal(ok) / folklorisztika / históriás ének / kotta(k) / kurucnóta / népdal / szlovákok / tanulmány(ok) / Ének, zene kották, dalszövegek / néprajz, antropológia / szépirodalom, népköltészet / ének, zene dal(ok), kotta(k), tanulmány(ok) 2020-10-16 6. MEK-20171 Rákóczy induló / Thomas, John: The celebrated Hungarian march arranged for two harps or harp and piano Humán területek, kultúra, irodalom / Klasszikus komolyzene / Klasszikus zene, opera / Kották, dalszövegek / Kézikönyvek és egyéb műfajok / Zenetörténet / hungarikum / hárfa / induló / kamarazene / kotta(k) / romantikus zene / zongora / Ének, zene / átirat 2020-02-13 7.
Ez a kiadvány Bárdos Lajos valamennyi egyneműkarra írt latin nyelvű egyházi kórusművét tartalmazza. A kottaszöveget az Editio Musica Budapest Bárdos Lajos: Musica Sacra című sorozatának II/1., II/2. és III. kötetéből, változatlan formában vettük át. A zeneszerző egyneműkarainak első kiadásai a szólamokat többnyire nem szólamnevekkel, hanem római számokkal jelölik. Kiadványunkban - a kórustípus megválasztásának felelősségét a karnagyra bízva - megtartottuk ezt a jelölést, még abban az esetben is, amikor a komponálás alkalma vagy az ajánlás egyértelműen kitüntet valamilyen kórustípust. A kötet végén lévő tartalomjegyzékben - a címek után zárójelben - utalunk az ünnepkörre, illetve a liturgiai alkalomra, melyre az egyes kórusok íródtak. Abban a darabban, amely orgonára írt néhány ütemes bevezetővel kezdődik, az orgona természetesen végig kísérhet, az énekszólamokat kettőzve. Tartalomjegyzék1. Adoremus 2. Ave Maria (Üdvözlégy, Mária) 3. Confirma hoc, Deus (Pünkösd) 4. Pange lingua 5. Terra tremuit (Húsvét) 6.
Velük tartottak a fontosabb megmaradt kat. tp-ok és néhány gimn. Említésre méltó a pozsonyi Szt Márton-tp. nagy terjedelmű, polifon vesperás-könyve, a bártfai, lőcsei, eperjesi ev. tp-ok kottatára. Ugyanezekben a városokban bontakozott ki néhány hazai születésű v. bevándorolt egyh. zeneszerző művészete is (pl. Z. Zarewutius Bártfán, A. Rauch Sopronban, D. Croner Brassóban). sz: újjáéledt ktorokban is megindult egy speciális, a műzenei fejlődést távolból követő műzenei gyakorlat, melynek az átlagot messze meghaladó képviselője az erdélyi ferences, →Kájoni János, orgonaépítő, zeneszerző, népénekek, népdalok, táncdallamok gyűjtője, eu. műzenei alkotások közvetítője. A 18. sz: a külföldi "megoszlásnak" egy hazai változatát látjuk. A tp-ok átlagát tekintve az ~ 16-17. hagyományait fölélő, lassan lehanyatló népéneklésben merült ki, míg a török után újraalapított szegyh-ak, nagyobb pléb-k 8-10 tagú hivatásos zenei együttesei a korabeli barokk, klasszikus ~ másod-, s néhol elsőrangú műveit szólaltatták meg.
MEK-10678 Éneklésben tanító-mester, az az A' keresztyén hitnek föágazatit magokban foglaló idvességes énekek, mellyek a' frantziai rendes nótákra szabattatván, az istenes éneklésben gyönyörködö magyar nemzetnek kedvére és hasznára rendeltettek / Losontzi István: 18. / Egyéb zenei műfajok / Humán területek, kultúra, irodalom / Keresztény vallási szövegek / Kották, dalszövegek / Kézikönyvek és egyéb műfajok / Vallás, egyház / dal(ok) / egyházi énekeskönyv / hungarikum / kereszténység / kotta(k) / muzeális dokumentum / nyomtatvány / vallásos irodalmi dokumentum / zsoltár / Ének, zene 2012-05-21 54. DKA-25817 Wraniszky Pál Nagy Szimfóniája. 1790 / Paul, Wranitzky 1790 / barokk zene / kotta / szimfonikus zene / udvari élet kotta 2011-07-10 55. DKA-14812 Talpra! Magyarország / Tapolca / fénykép / nemzeti himnusz / nyomtatott kotta kották, dalszövegek / történelem, helytörténet / utazás, turizmus fénykép 2010-07-01 56. MEK-8426 Béres vagyok, béres / Pesovár Ferenc: Fejér megyei népzene Fejér megye / Folklorisztika / Humán területek, kultúra, irodalom / Kották, dalszövegek / Kézikönyvek és egyéb műfajok / Néprajz, antropológia / Népzene / Társadalomtudományok / kotta / kotta(k) / magyar népzene / népdal / tanulmány(ok) / Ének, zene kotta(k), tanulmány(ok) 2010-06-23 57.
Mások mellett Tomasso Guzzo, Wohlmuth János, Koseck Michael és Cristhoph Stolzenberg darabjait hallhatjuk. Több darabnak nem ismerjük a szerzőjét. Sylvia Leidemann elmondása szerint ennek gyakran az az oka, hogy a kottamásoló egyszerűen elfelejtette odaírni. A fontos a templomban való zenei szolgálat volt, a szerző személye akkoriban másodlagosnak számított – magyarázta. A lemezen szereplő darabok jelentős része a soproni gyűjteményből származik, egy-egy darab forrása volt a győri és a pannonhalmi corpus. A soproni evangélikus levéltár zenei archívuma egyrészt Sopronban írt és előadott műveket tartalmaz, másrészt viszont olyan műveket is találhatunk benne, amelyek Európa más vidékeiről származnak, és a soproni gyűjteményen kívül talán sehol másutt nem lelhetők fel. A győri székesegyház kottaanyaga (Archivum Musicale Cathedralis) a leggazdagabb egyházzenei kottagyűjtemény a mai Magyarországon. Nagy számban tartalmaz miséket, antifónákat, zsoltárokat, himnuszokat különböző zeneszerzőktől (például Johann Patzelttől, aki a soproni jezsuita iskolában működött).
A 17-18. századi barokk Sopron muzsikája elevenedik meg a Párbeszéd Házában szeptember 15-én, vasárnap este. A Sylvia Leidemann által soproni, győri és pannonhalmi egyházi gyűjteményekben feltárt, eddig kiadatlan zenei anyagot a lemezbemutató koncerten korhű hangszereken hallhatjuk az Encuentros vokális együttes és neves szólisták közreműködésével. Sylvia Leidemann argentin-magyar származású zenetörténész, csembalóművész és karnagy hat éven át kutatta a soproni evangélikus levéltár zenei archívumát, valamint a győri Archivum Musicale Cathedralis és a pannonhalmi Musicotheca Jesuitica anyagát. Vizsgálódásai során ez idáig kiadatlan zenei anyagra bukkant, melyből egy lemezfelvétel, továbbá egy kottakiadvány is született 17-18. századi barokk zene Sopronból címmel. A zenetörténetileg egyedülálló kiadvány kottái a 17. és 18. századi Sopron aktív zenei és kulturális életéről tanúskodnak. A zeneművek között megtalálhatók egyházi, valamint hangszeres, kamarazenei darabok is (szonáták, szimfóniák, concertók).