6/A. § * A hivatásos alkalmazott, a hálózati személy és az operatív kapcsolat halálát követően hozzátartozója megismerheti a kizárólag az elhunyt hivatásos alkalmazottal, a hálózati személlyel és az operatív kapcsolattal kapcsolatba hozható személyes adatokat. 7.
Lecserélték a központi adatbázis szerver rendszert is. Beszerezték továbbá a szükséges alkalmazás szerverek kialakításához szükséges hardver és szoftver eszközöket. Elvégezték a szükséges hálózati végpont-, sávszélesség- és aktív eszköz fejlesztést. Megtörtént az adat- és üzembiztonság szinten tartásához szükséges felügyeleti eszközök fejlesztése és telepítése is. Az év során a Levéltár adatbáziskezelő szoftverével, az ABTLInfo-val kapcsolatban – amely egyszerre levéltári segédlet, ügyfél- és kutatószolgálati nyilvántartás, az előkészítő munkákat támogató, valamint a munkafolyamatot követő program – a továbbfejlesztés előkészítése történt meg. Az elvégzett tervezés az interneten megvalósuló Levéltári Információs Rendszer kialakításához szükséges. A fejlesztések egyik célja tehát vélhetően egy, a szélesebb érdeklődő közönség számára is elérhető rendszer kialakítása lehet. Ami viszont már részleteiben nem olvasható ki az írásbeli beszámolóból, de a szóbeli tájékoztató során elhangzott, hogy egy olyan informatikai felkészülést is elvégeznek ennek keretében, ami segíti majd az 1990 utáni állambiztonsági szolgálatok elektronikus anyagai feldolgozását is, miután azok átkerülnek a levéltá érdeklődő kérdésekre reflektálva a meghallgatásból kiderül, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok, tehát a '90 utáni titkosszolgálatok iratanyagának az archiválása alapvetően két területen feladata a levéltárnak.
Frankfurt/Oderben november án az információs kárpótlás kérdésével foglalkozó nemzetközi konferencián jogi képviselőnk, Zsidai Ágnes képviselte intézményünket és tartott előadást. Az 1956-os forradalom hatása a környező országok egyházaira és az emigrációra címmel november án Esztergomban megtartott nemzetközi konferencián előadást tartott a Történeti Levéltár főigazgatója és Sümegi György osztályvezető. December 14-én mutatta be a Levéltár főigazgatója Az 1956-os forradalom visszhangja a szovjet tömb országaiban című, az 1956-os Intézettel ban közösen rendezett konferencia előadásait tartalmazó kötetet. Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, közvetlen munkatársaival, részt vett a Történeti Levéltár fennállásának 10. évfordulója alkalmából december 18-án rendezett ünnepségen. Köszöntő szavai elhangzása után került sor az ez évi érdemes munkatársi cím átadására, amelyet a munkatársak szavazatai alapján ebben az évben Sarnyai Béláné levéltáros nyert el. Az ELTE média, illetve levéltár és történelem szakos hallgatói az év folyamán három alkalommal tettek látogatást a Történeti Levéltárban, ahol a titkárságvezető mutatta be nekik az intézmény működését.
A feldolgozó munka során az adatbázisba számos technikai jellegű, és/vagy kizárólag a levéltári adminisztrációt segítő információt is kerül, ráadásul az adatbázis tartalmaz a kutatók számára nem hozzáférhető különleges személyes vagy minősített adatokat is, ezért az adatbázis kutatóteremből elérhető verziója némileg korlátozott. Megfontolandó, hogy a jövőben ez a kutatói verzió bővülhessen olyan adatmezőkkel is, melyek különleges adatokat nem tartalmaznak ugyan, de az iratokban szereplő személyek azonosításához szükséges azonosító információkat (név, születési idő és hely, anyja neve) igen. Bár személynevek szerint jelenleg nem lehet kutatni ebben a korlátozott verzióban, a dossziék azonban jelzetük, tárgyuk, keletkezési idejük, földrajzi vonatkozásaik, tárgykörük, kivonatos tartalmuk (és ezek kombinációja) alapján így is visszakereshetőek, ami nem elhanyagolható segítség mindazoknak, akik nem elégszenek meg a levéltáros referens által kínált iratválasztékkal. Érdemes itt röviden kitérni a Levéltár tevékenységének egy olyan területére is, melyet szintén öveztek viták az elmúlt évek során: nevezetesen az eredeti iratoknak az interneten történő közzétételére.
Bp., Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Az Élünk! Ifjúság Forradalom Megtorlás című kiállításunk a Történeti Levéltár székházán túl látható volt a Debreceni Egyetemen és Kaposvárott is, míg a Gyarmati György kurátorságával rendezett Kossuth-címeres forradalom című kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum kiscelli bemutatkozása után a Pécsi Várostörténeti Múzeumba vándorolt. 15 Kolozsvárott az Erdélyi Múzeum Egylettel és a Kolozsvár Társasággal, Bécsben a Collegium Hungaricummal, Berlinben a Freie Universität Osteuropa Zentrumával társulva voltak láthatók fotóink. 16 Fényképek Írta és összeállította Müller Rolf, Sümegi György. Bp., Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, A Miskolci Galériával közösen szervezett konferencia előadásait és képi prezentációit adja közre: 56-os fényképek gyűjteményekben. Kákóczki András és Sümegi György. Miskolc, Miskolci Galéria, ABTL BESZAMOLO tiz ev:54:2033 működésével kapcsolatos dokumentumok is (BM-parancsok, ügyrendek stb. ). 18 (Az állambiztonsági szervek intézménytörténetére vonatkozó dokumentumok, ügyrendek, szervezeti táblák a Levéltár honlapján is olvashatóak. )
Az intézményt egyébként a évi törvénymódosítás hivatalosan is állami szaklevéltárrá minősítette, majd után ez az intézmény nevében is megjelent. Ez a szakmaiasodás azonban nem tekinthető puszta formalitásnak: a kezdeti jogi bizonytalanságok után az új jogszabályi keretek között gyorsulhatott fel az olyan levéltári alapfeladatok elvégzése, mint az iratanyag részben elektronikus levéltári feldolgozása, segédletek készítése és ezek mind szélesebb körű közzététele. 9 ABTL BESZAMOLO tiz ev:54:18 10 ge és jogelődei által keletkeztetett iratanyagból. Az iratátvételek az ezt követő években is folytatódtak, 3 a évi változások pedig újabb nagy lökést adtak az iratgyarapodás folyamatának. 4 Az átvett iratanyag tételes bemutatása nem tárgya jelen írásunknak, 5 néhány, a szakmai feldolgozó munkát befolyásoló, vagy inkább meghatározó jellemzőt azonban mindenképpen ki kell emelni. Az átvett iratanyag semmilyen formában nem illeszkedett a levéltári követelményekhez, nem volt használható levéltári struktúrája, jelzetrendszere, esetenként még a keletkeztető szervek, szervezeti egységek szerinti tagolódás sem érvényesült.
Mindenképpen hangsúlyozandó azonban, hogy a különböző időszakokban sajnálatosan akár nyolc-tíz hónaposra is nyúló ügyintézési idő nem elsődlegesen a feldolgozottság alacsony szintjének, sokkal inkább a mindenkori jogszabályokból következő rendkívül időigényes előkészítési procedúrának, valamint az ezeket a feladatokat végző munkatársak a megnövekedett feladatokhoz mérten alacsony számának tulajdonítható. Tudományos vagy magánkutatóként összesen 1572-en keresték meg intézményünket 1979 kutatási témával. Tíz éves jubileumi statisztikánk szerint kutatóink összesen több mint 580 ezer oldalnyi másolatot kaptak kézhez a levéltár iratanyagából. A Levéltár kutatószolgálatát ért bírálatok három főbb csoportba sorolhatók: 1. az iratok anonimizálási gyakorlata, 2. a szükséges segédletek hiánya, 3. a megrendelt fénymásolatok elkészítésének ideje. Az anonimizálás ismételten nem tartozik vizsgálódási körünkbe, a segédletek készítésének akadályairól és üteméről pedig említést tettünk már. A fénymásolatok készítésének és kiadásának a kérdéskörével kapcsolatban érdemes egy összevetést tenni: a Magyar Országos Levéltár (MOL) iratanyaga 2006-ban több mint 74 ezer ifm volt, melyből 114 ezer oldalnyi fénymásolatot adott ki kutatóinak, 20 ugyanabban az évben a 3, 8 ezer ifm-nyi iratot kezelő Történeti Levéltár 99 ezret, az iratmennyiséghez viszonyított kutatói érdeklődés és elvárás tehát intézményünkben páratlanul magas.