Biberach közlése a Melinda elleni merényletrõl; Bánk a palotába siet3. Ottó merénylete Melinda ellen4. Bánk és Melinda párbeszéde másnap reggel5. Tiborc panasza Bánk elõtt a nép sorsáról6. Bánk kisfiával a királynéhoz megy7. a királyné elõszobájában Mikhállal találkozik; rábízza Somát8. Bánk és Gertrudis vitájaTetõpont: Bánk megöli GertrudistMegoldás: I. Bánk és vitájaII. Bánk összeomlásaBánk tragikuma- ez a tragédia lényege- törõdik a nép sorsával, lecsillapítja az összeesküvõket- emelt fõvel vállalja a királyné meggyilkolását - ez változik- Bánk meghódol a királynak - az egyenrangú félnek tekinti (vívni kész vele)- a halott Melinda készteti megszólalásra, és az összeomlásának is motívuma- Katona az összeomlást hosszan írja le- látszólag omlik össze Bánk:Petur megátkozta a gyilkostBiberach halála elõtt ártatlannak mondta a királynét- Bánk tudja: a nemzet ellen sok bûn terheli Gertrudist (II. Endre korában még nem volt nemzet!!
A király: liberális beállítottságú, csak az V. szakaszban jelenik meg, mégis láthatatlanul jelen van, mert Bánk az ő nevében viaskodik konfliktusaivalMyska-Solom: feltétlen lojalitásukban nem látják meg Gertrudis vértrudis: a dráma legnehezebben megítélhető szereplője (Arany, Vörösmarty); sokféle értelmezés született vele kapcsolatban – egy kulcskérdése volt: vétkes-e M. elcsábításában? mennyire felelős az ország állapotáért? -nem egyértelmű súlyos feleősség terheli, gőgös, zsarnok, nagyhatalmi terveit szövi a magyarság rovására, az urakat kiszorítja a kormányzásból, a jobbágyokat kegyetlenül megsarcolja A téma bonyolultságát jelzi, hogy a Bánk bán az egyik olyan magyar mű, amely szakirodalma százkötetnyi.
Idegengyűlöletét némileg árnyalja, hogy Melinda testvéreit befogadja a csapatába, akik spanyol nemesek. Forrófejűségét pedig, hogy az első szakaszban, amikor Bánk visszatér, hagyja magát meggyőzni a lázadásról és a vele járó polgárháborúról. És később sem úgy viselkedik, mint egy forrófejű lázadó, hanem elengedi az öreg Mikhál bánt a királynőhöz követségbe. Mikhálnak persze nem sikerül rábírnia a családja felé hajló Gertrudist, hogy a haza üdvét tartsa szem előtt. Sőt! Gertrudis a békétlenekkel összeálló Simont, Melinda testvérét el is fogatja azzal a szándékkal, hogy kiszedje belőle az összeesküvők névsorát. Petur erre, de csak erre elindul a királynéhoz, hogy leszámoljon vele. Halálát is ez okozza. Azt hiszik, ő ölte meg a királynét. Gertrudis "A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz... " Pedig a királynét nem ő ölte meg, hanem Bánk bán, méghozzá bosszúból, amiért Ottót támogatta a felesége elcsábításában. Bár sokan úgy magyarázzák a darabot, hogy Bánk előre eltervezte a gyilkosságot, és úgy emlékszem, hogy az érettségi feleletemben is emellett érveltem.
De még mielőtt a végére ugranánk, mint én egykor az érettségi feleletben, nézzünk meg két fontos mellékszereplőt! Kezdjük Biberachhal, mert a darab is vele kezdődik. Ő egy lézengő ritter, vagyis meráni lovag, a darab méregkeverője. Először Ottónak ad tanácsot, hogyan csábítsa el Melindát, majd hevítőport ad neki, hogy azzal bájolja el Bánk feleségét. Aztán átáll a lázongók oldalára, de előtte még elmormogja a figurájára jellemző tételmondatot: "Ott van a haza, hol a haszon – s miért ne húzzam azt? " Benne nincsenek olyan konfliktusok, mint Bánkban, Gertrudisban és Endrében, csak a haszon érdekli, ez is lesz a veszte, mert Otto, miután Biberach ellene fordult, megöli. De halálában még megbosszulja a saját halálát: Melinda elcsábítását egyedül Otto nyakába varja. Talán a legfontosabb mellékszereplő, akiben sokan a lázadó magyar archetípusát vélik felfedezni, Petur bán, a békétlenek hangadója. Ő hívja haza Bánkot az országjárásából, hogy nádorként álljon a békétlenek élére. Rögtön lázadást akar szítani, de nem a király ellen, akinek hivatalát még az utolsó perceiben is dicsőíti, hanem a királyné ellen, mert nem tudja elviselni, hogy egy nő, ráadásul egy idegen nő uralkodik felette.
Ehhez ragaszkodik akár élete árán is. Melindát megtagadja, vele együtt a gyermekét is megátkozza, majd odaveti a nádori jelvényt Gertrudis koporsójára. 4. "Itten Melindám, Ottan a hazám" – e két legszentebb földi érték ellentétes irányból vonzza Bánkot az expozíció végén. Nehezen dönt, de végül a hazát fenyegető veszélyt indul elhárítani. Magabiztos fellépéssel leszereli a békétleneket, sőt Peturt is térdre kényszeríti. Sorsának tragédiája azonban most az, hogy Ottó épp ezekben a percekben környékezhette meg Melindát. a két főmotívum, a haza és Melinda sérelem a továbbiakban is felváltva, váltakozó erővel késztetik előre, a bosszúállás irányába. a nagyjelenetben egyértelműen Melinda sorsa lesz a súlyosabb tényező. Az ötödik felvonásban Bánk majd annak önérzetes hangoztatásával lép színre, hogy tettét a haza "polgári háborútól" való megóvásáért követte el. A becsületét azonban nem tudja megvédeni, és a sorsát megbélyegző csapásként éri a védetlenül hagyott Melinda halála. 5. Bánknak meg kell menteni a haza és Melinda becsületét és ezzel együtt a magáét.
– 1848. márc. 15- én ezt játszotta a Nemzeti Színház (Laborfalvy Rózával a főszerepben). – 1861-ben készítette el Erkel Ferenc az operaváltozatot. A téma az irodalomban:Katona – korának divatját és saját vonzódását követve – történelmi témák után kutatott, így talált rá Bánk bán közismert történetére. A darab tehát valóságos történelmi eseményeken alapul a téma az 1213-as pilisi királyné-gyilkosság. – II. Endre német feleséget hozott az országba, akit a magyar főurak gyűlöltek. A király szinte folytonosan hadakozott, ezért nagy adóterheit a nemességet is sújtotta. – Felesége és annak rokonainak hatalmaskodása egyaránt sértette a nemességet és sújtotta a jobbágyságot is– A történelmi pletykák szerint a nemzeti sérelmekhez egyéni is társult: a királyné bűnös volt abban, hogy testvére, Ottó bódító ital segítségével elcsábítsa Bánk nagyúr feleségét.. Mindezek oda vezettek, hogy a titkos főúri összeesküvők a pilisi parkerdőben meggyilkolják a királynét. – Az összeesküvés széles bázisú konszenzussal folyt.
Posted by Sipőcz Norbert on 21:32 in magyar irodalom | Bánk vívódása a dráma szerkezetének középpontjábanA dráma különbözõ értelmezési lehetõségeiKatona József (1791-1830)- ügyvéd Pesten- 1815-ben fejezi be a Bánk bánt- 1819-ben átírja- 1820 Kecskeméten alügyész- 1826 fõügyészA mû keletkezése: az Erdélyi Múzeum 1814-ben meghirdetett pályázatára íródottMegjelenése: 1820, de visszhangot nem keltett, 1833-ban mutatták be KassánKritikai fogadtatása: Arany méltatta, Vörösmarty és Széchenyi elítélteForrásai: Bonfini és Heltai krónikájaJelentõsége: korát megelõzõ eredeti mû. Olyan társadalmi, politikai kérdéseket is érintett, amelyek késõbb, a reformkor és a forradalom idõszakában váltak igazán idõszerûvé. A legjelentõsebb magyar drámáerkezet, a cselekmény csomópontjaiExpozíció: összeesküvés készül Gertrudis ellen (a) merénylet Melinda ellen (b)Bonyodalom: Bánk váratlan hazatérése országos körútjárólEllentét a magyarok és a merániak közöttA cselekmény kibontakozása:1. Bánk lecsillapítja a nemesi összeesküvõket2.
Katona a kritika hatására jelentősen átdolgozta a darabot, de nem teljesen a kritikus szempontjai szerint, hogy elnyerje azt a formáját, amit ma is ismerünk. Életében még így sem lett sikeres. A cenzúra nem engedte előadni, csak kinyomtatni. Az első kiadásból még száz példány sem kelt el. Aztán később mégis bemutathatták, és ezt a darabot játszották Pesten 1848-ban március idusán. Azon az estén vált a legfontosabb nemzeti drámánkká. De nemcsak a keletkezéstörténetet bifláztam, hanem az értelmezéseket is, Arany János köreit és a mű kardszimbolikáját, vagyis mindent csináltam, csak ne kelljen olvasni és értelmezni. Amikor megérkeztem a szóbeli vizsgára, hamar kiderült, hogy nemcsak a Bánk bánnal (meg Jókaival) akadtak hermeneutikai problémáim, hanem az érettségire hívó levéllel is, amelyben ki volt emelve az időpont félkövérrel, alatta pedig apróbetűvel, hogy a vizsga előtt félórával meg kell jelenni. Már akkor sem voltam jóban ezekkel az apróbetűkkel, ez sajnos azóta sem változott. Pár perccel a félkövéren szedett időpont előtt léptem be a terembe.
JELENTKEZZ ITT: RÉSZLETEK: 22 Tipp segítségével bemutatjuk, hogyan kell esszét írni 5-6 konkrét példán keresztül meg is mutatjuk az esszéírás menetét Katona József élete: 1791–1830 (39 év) Kecskeméten született Szegeden járt a piarista gimnáziumba 2 évet Budán jogot tanult Beleszeretett Déryné Széppataki Rózába à plátói szerelem Kecskemét főügyésze lett Beszélt latinul, németül, franciául, olaszul és angolul Szívrohamban halt meg Más művei: A rózsa, avagy a tapasztalatlan légy a pókok között István, a magyarok első királya Mi az oka, hogy Mo. -n a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? (à színház hiánya, cenzúra) Bánk bán: Keletkezése 1814: Erdélyi Múzeum (újság) felhívása hazafias témáról Katona elküldi, nem figyelnek rá 1820: kinyomtatták 1833: Kassán adják elő először: március 15. : siker --> előadják a Nemzeti Színházban (Gertrudis: Laborfalvi Róza) 1861: Erkel Ferenc operát ír belőle Szereplők Gertrudis és köre Ottó (Gertrudis öccse) Izidóra Bíberach II.